Ha a rajzolás képessége és szeretete nem a gyerekkori emlékeid között porosodik és most is szívesen foglalkozol ezzel, valamint többek között érdekel a letűnt korok világa, akkor lehet, hogy Rományi Nóri jelmeztervezővel készített interjúnk fényt gyújt számodra a pályaválasztás sötét alagútján.

Hány éves vagy?

43.

Mi az az egy szó, amivel jellemeznéd magad?

Elkötelezett.

Legnagyobb büszkeséged?

A csapatomra szoktam büszke lenni, akikkel egy-egy produkción együtt dolgozom.

Mivel foglalkozol?

Jelmeztervező vagyok.

Hol tanultál? Mikor végeztél?

MOME, öltözéktervező szak, 1999

Miért volt hasznos a képzés?

Számomra a legfontosabb az volt, hogy kreatív, több nézőpontú gondolkodásra ösztönöztek az adott feladatok megoldásában. Ezt a mai napig nagyon hasznosnak érzem.

Hasznát veszed-e az iskolában tanultaknak a jelenlegi szakmádban?

Mindenképpen. Akár az előbb említett hozzáállásra való felkészítést akár a művészettörténeti, viselettörténeti tanulmányokat illetően is.

Ossz meg egy tévhitet a szakkal/szakterülettel kapcsolatban!

Talán azzal találkozom legtöbbször, hogy a tervezők „csak” megrajzolják a terveket és ezután nincs is más feladatuk. Ezzel szemben még a munka oroszlánrésze csak ezután következik. A tervek elkészülte után a kivitelezővel közösen készítjük el a darab jelmezeinek a költségvetését. Ezután anyagokat, kellékanyagokat kell vásárolni, amennyiben éppen olyan a darab, hogy nem kész ruhákat vásárolunk hozzá, hanem készíttetni kell a jelmezeket. Ezután kezdődik a közös munka a kivitelező műhelyekkel (férfi és női szabászat, kalapkészítő műhely, cipészműhely, parókakészítő műhely/fodrászat, esetenként bőrműves, patinázó, jelmezfestő szakemberekkel). A velük való munka a tervek ismertetésével kezdődik, általában műhelyrajzokat kell nekik mellékelnem a tervekhez és részletesen átbeszéljük, hogy mi az elképzelésem. A jelmezek készítésekor sem hagyom őket magukra, sokszor látogatok el a műhelyekbe, mert rengeteg kérdés merül fel munka közben. Amikor a jelmezek félig elkészülnek, akkor jön el a ruhapróbák ideje. Ezeken is tevékenyen részt kell vennie a tervezőnek. Ilyenkor találkoznak a szereplők először a jelmezeikkel. Az első ruhapróbák után újra a műhelyekben töltök sok időt az egyes darabok díszítéseinek megbeszélésével, illetve sok esetben én tűzöm fel a díszítőelemeket a ruhákra, amit később a szakemberek rávarrnak. A jelmezek elkészülte után részt veszek az öltözéses próbákon, ahol még sok kisebb-nagyobb megoldandó dolog, esetleges változtatási igények is felmerülhetnek, amelyeken a próbák ideje alatt is dolgoznunk kell, hogy a főpróbára és azután majd a premierre minden tökéletes legyen.

Térjünk ki egy kicsit a korábbi szakmai tapasztalataidra! Arra kérünk, oszd meg a mostani hivatásodhoz kapcsolódó legrelevánsabb munkatapasztalatod:

A egyetemi évek alatt lettem az Interoperett Újévi Koncertek jelmeztervezője. Itt tanultam meg, hogy hogyan kell egy 400-500 jelmezes produkció tervezői feladatait ellátni.

A Madách Színházban tervezett nagy musicalek jelmezeinek tervezése is komoly munkatapasztalat volt. Itt jól tudtam kamatoztatni, hogy már sokszor fogtam össze több száz jelmezes előadásokat. Megtanultam a zenés színház precíz, profi működését, ami a művészi alkotómunka mellett szintén fontos elvárás.

A Magyar Állami Operaházban a Magyar Nemzeti Balett előadásaihoz tervezett jelmezek igazi kihívást jelentettek. Bár korábban rengeteg táncos jelmezt terveztem, de a balett jelmezek tervezésénél nagyon sok speciális igényt kell figyelembe venni. Számomra itt ez volt az újdonság.

Jelenlegi hivatásodat tekintsük át a SWOT analízis módszerével:

Engedj meg néhány kérdést a szakmai utaddal kapcsolatban.

Munkavégzés módja (mobilitás, munkaidő):

A munkámnak van egy „szabadabb” része, amikor  tervezés fázisában vagyok. Ilyenkor én osztom be az időmet a határidőket figyelembe véve. A kivitelezés és főleg a színházi próbák ideje már időpontokhoz, határidőkhöz igazodik.

Amiért szereted ezt a munkát:

Minden darabnál egy külön világot alkothatunk és ebben részt venni nagyon szép feladat.

A munkád mennyire jellemez téged?

Azt hiszem nagyon, mivel ezzel kelek és fekszem. Ha egy darabon dolgozom, akkor még ha mással is foglalkozom éppen, az agyam folyamatosan kattog a háttérben a megoldandó feladatokon. Ez nem olyan”munka” amit le lehet tenni, amikor hazaérek.

Ez csak munka, hivatás, vagy hobby is?

Mindhárom egyszerre.

Honnan jött az ötlet, hogy jelmeztervező legyél? Ki vagy mi volt rád hatással, hogy ezen az úton indulj el?

Nagyon korán, kb. 12 éves koromban már tudtam, hogy ezt szeretném csinálni. A rajztudásom és a karakterábrázolás iránti érdeklődés és a színház szeretete vezetett ehhez a pályához.  

Mielőtt megalkotsz egy új jelmezt mivel hangolódsz rá, honnan meríted az ötleteidet? Hogyan lehet újra és újra megújulni?

Első lépésként megismerkedem a vel és a rendezői/koreográfusi elképzelésekkel. Ezután gyűjtőmunkába kezdek (az adott korról, földrajzi helyszínről, a közegről, ahol a darab játszódik), ez rengeteg idő és munka. Közben folyamatosan gondolkozom a darab figuráin, karakterein. Majd csak miután ezeket az összegyűlt információkat, gondolatokat „átcsorgatom” magamon, akkor kezdek el rajzolni. A megújuláshoz, felfrissüléshez, töltődéshez nekem nagy szükségem van arra, hogy amint van egy kis szabadidőm, akkor utazhassak, új dolgokat láthassak.

Az alkotás egy magányos munka. Te is így látod? Nem hiányzik a csapatmunka?

A jelmeztervezői munka kifejezetten csapatmunka, hiszen színházban, rengeteg emberrel együttműködve dolgozunk. A „magányos” része az a pár hét, vagy hónap, amikor megrajzolom a terveket, de ez sem teljesen elszigetelve történik, mert ezalatt is folyamatos konzultáció folyik a rendezővel. A tervek elkészülte után pedig egy hatalmas kivitelezői csapatot irányítva, a jelmezkivitelezővel karöltve (aki a tervező jobbkeze és a kivitelezési munkákat fogja össze) folytatódik a munka. A ruhapróbáktól pedig már az előadás szereplőivel is együttműködve dolgozunk tovább.

Melyik volt az eddigi legizgalmasabb felkérésed és miért?

Nem tudnék választani, hiszen olyan sok szép és izgalmas feladatot kaptam. Mindig az foglalkoztat éppen, amin dolgozom, olyankor az a legfontosabb.

Milyen terveid vannak a jövőben?

Nehéz előre tervezni ebben a szakmában, mert nem én választom a feladataimat, hanem engem választanak egy adott darab megtervezésére. Most úgy érzem, hogy szeretnék továbbra is ezen az úton járni.

Milyen nyelven/nyelveken beszélsz? Mennyire jellemző, hogy napi szinten kell használnod az idegen nyelvet?

Angolul. Napi szinten nem kell használnom, kivéve azokat az eseteket, amikor az előadás valamelyik alkotója külföldi.

Kinek ajánlod ezt a pályát? 

Ez egy nagyon „speciális” hivatás. A színház, az alkotómunka mellett elkötelezett, kreatív, rajzolni tudó, kitartó fiataloknak ajánlanám.

Általad ismert lehetőségek azok számára, akik követnének ezen az úton

Szakirányú látványtervező képzés a Képzőművészeti Egyetemen van, de más felsőfokú művészeti egyetem (pl. MOME) is lehet jó kiindulási pont.

 

Így kelnek életre Nóri jelmeztervei:

Anna-Marie Holmes / Solymosi Tamás / Adolphe Adam: A kalóz

https://www.youtube.com/watch?v=M_tj27f02sU

Wayne Eagling / Solymosi Tamás / Pjotr Iljics Csajkovszkij: A diótörő

https://www.youtube.com/watch?v=K-2NZIBoX2A

Disney és Cameron Mackintosh: MARY POPPINS

https://www.madachszinhaz.hu/showvideo.php?id=114