Zöldy Z Gergelynek az a szuperereje, hogy különböző korokat, történeteket tud életre kelteni rajzaival, amelyek aztán a színpadon elevenednek meg. Nevében szereplő Z betű a védjegye és egyben megkülönböztető jelzés is, ugyanis a szakmában van már egy ilyen névvel rendelkező alkotó. Ismerjétek meg a már fiatalon, nagyon szép sikereket elérő tervező pályafutását, izgalmas munkásságát és jövőbeni terveit. 

Hány éves vagy?

31.

Mi az az egy szó, amivel jellemeznéd magad?

Megfontoltság.

Legnagyobb büszkeséged?

Mikor éjszaka még folyik a munka a színházban, és – ahogy az a kései órákban lenni szokott – egyszer csak káprázó szemmel szétnézek magam körül és látom a színház csodálatos belsőépítészetét, páholyait, freskóit. Ilyen közegben dolgozni büszkeség. Nem elsősorban esztétikai élmény, inkább olyan egzisztenciális, hogy itt és most épp rajtam a sor, hogy hozzá tegyek valamit a nagy egészhez.

Mivel foglalkozol?

Díszleteket és jelmezeket tervezek.

Hol tanultál? 

2009-ben végeztem a Kaposvári Egyetem látványtervező szakán. Később a Színház- és Filmművészeti Egyetem látványtervező mesterképzésén folytattam tanulmányaimat.

Miért voltak hasznosak a képzések?

A szükséges művészettörténeti, építészet-, színház- és viselettörténeti tudásanyag elsajátítása mellett igazán fontos a tanárainktól ellesett, eltanult látásmód volt. Az egyes korok sajátosságait meg lehet tanulni, de egy színpadi játéktér kialakítását vagy egy szereplő ruháinak dramaturgiailag is pontos megtervezését csak eltanulni lehet. Emellett sokat tanultunk egymástól is, osztálytársaktól, de más szakosoktól is, színészektől, fotósoktól is akár.

Hasznát veszed-e az iskolában tanultaknak a jelenlegi szakmádban?

Én személy szerint a lexikális tananyagot nehezen kaparom elő a memóriámból. Manapság a tudás közkincs, tele van a könyvespolc baromi jó szakmai könyvekkel, az internetről nem is beszélve. Ez azonban egy passzív és impotens tudásanyag, ami csak akkor sajátítható el igazán, amikor alkalmazom. Például a spanyol reneszánsz ruhák zárt karakterjegyei az operás szemeszter Don Carlos tervezési feladat óta van meg a fejemben és a kezemben is. A díszlettervezéshez pedig elengedhetetlennek tartom a gyakorlati anyagismeret. Ameddig nem veszek részt egy 8 méteres fal cipelésében, addig hogy tudnék róla bármilyen tervet is készíteni?

A kéjenc útja c. opera – Terv: Zöldy Z Gergely; Fotó: Nagy Attila

Ossz meg egy tévhitet a szakkal/szakterülettel kapcsolatban!

A hangzatos látványtervező szó értelmezése egy laikus számára könnyen félreérthető, én ezért nem is szeretem használni. A tervező feladata nem merül ki annyiban, hogy a történethez kitalálunk egy jópofa hátteret vagy egy csinos ruhát. Ennek kapcsán mesteremet, Menczel Robit, szoktam idézni: „Nem kitalálni kell, hanem betalálni”. Több irányból is konzekvens munkát kell végezni. A tervezésben a vizualitás mellett a történet értő elemzése, a rendezői koncepció segítése, a színpadtechnika és a praktikus gyártási szempontok ismerete is ugyanolyan fontos.

Térjünk ki egy kicsit a korábbi szakmai tapasztalataidra! Arra kérünk, oszd meg a mostani hivatásodhoz kapcsolódó legrelevánsabb munkatapasztalatod:

A főiskolás éveim alatt nyaranta egy szegedi díszletgyártó cégnél (Scabello Bt.) dolgoztam. Itt testközelből figyelhettem hogyan készülnek a díszletek a lakatos-, asztalos- és festőműhelyekben. Közben a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadára készülő monumentális díszletek műszaki rajzait is tanulmányozhattam.

Eddigi pályám során több(féle) színházban dolgoztam. Első munkám a főiskola befejezése után a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban volt, ahol Tasnádi Csaba rendezéséhez tervezhettem díszletet. Az első jelmeztervezésem egy Rossini opera volt a Szegedi Nemzeti Színházban. Itt ismertem meg Anger Ferenc opera rendezőt, akivel azóta is együtt dolgozunk, készítettünk előadásokat a Magyar Állami Operaházban, de Kolozsváron és Olaszországban is volt szerencsénk dolgozni. Az elmúlt években kisebb és nagyobb színházakban is megfordultam. Készítettünk előadást a Tűzraktérben, a Gózon Gyula Kamaraszínházban, a Budaörsi Latinovits Színházban, a Budapest Bábszínházban, továbbá a Nemzeti Színházban,  a kecskeméti Katona József Színházban, a Miskolci Nemzeti Színházban, és a nagyváradi Szigligeti Színházban is, de jártam New Yorkban, Bergenben és Rijekában és Újvidéken is munkák kapcsán..

Jelenlegi hivatásodat tekintsük át a SWOT analízis módszerével:

Engedj meg néhány kérdést a szakmai utaddal kapcsolatban!

Munkavégzés módja:

A tervezés első szakasza statikus, többnyire otthon dolgozom. Olvasok, jegyzetelek, rajzolok. Aztán jön a második szakasz, amikor anyagboltokba, műhelyekbe és próbákra járok. Ezzel párhuzamosan még mindig szoktak lenni rajzolni valók. Végül, a főpróbahéten már a színpadra állított díszletet, jelmezt, illetve az egész előadást korrigáljuk a rendezővel és a többi kollégával együtt. Mindhárom szakaszban egész napos a munka.

Amiért szereted ezt a munkát:

Változatos. Újabb és újabb történetek kapcsán folyamatosan olvasok, elemzek, gyűjtök, gondolkodok, alkotok, tanulok. Új embereket megismerni ugyan olyan jó, mint újra találkozni egy kollégával, pár évvel később egy következő produkcióban.

Milyen motiváció húzódott meg a pályaválasztásod hátterében? Hogyan kerültél erre a pályára?

Nem volt teljesen tudatos döntés. Nem a színházi szakmát céloztam meg, hanem a képességeim alapján indultam útnak. Sokat rajzoltam és szerettem az irodalmat. Úgy láttam, hogy a látványtervező szakon mindkettővel foglalkozhatok. A színházi tervezői szakma mélységeit és valódi lényegét a suli alatt ismertem csak meg.

Melyik volt a legizgalmasabb feladatod/munkád?

Nem emelnék ki konkrét darabot. Az Operaházban tervezett munkáim azért voltak érdekesek, mert volt lehetőség nagyban gondolkozni, nem csak a zene ereje emelte a produkciót, hanem egy hatalmas stáb is. A Bábszínházban, ahol emberek és bábok váltják egymást a színpadon, másféle varázslatban lehet részt venni. És megint más tervezői energiákat mozgósít egy szikárabb, prózai színház.

Melyek a legnagyobb kihívások, amelyekkel meg kell birkóznod a munkád során?

Talán az emberekkel való viszony. Vannak művész kollégák, akikkel kényes, érzékeny, szinte légnemű dolgokról vitatkozunk és vannak műszaki emberek, gyártók, varrodák, műhelyek, ahol praktikusan kilókkal, méretekkel, anyagokkal, építési- vagy épp öltözési időkkel kapcsolatban kell közös nevezőre jutni. Mindkét irányban jól kell tudni kommunikálni és határozottan, de kompromisszumkészen képviselni a terveket.

A munkád mennyire jellemez téged?

Szerintem kifejezetten.

Ez csak munka, hivatás (több, mint pénzkeresés), vagy hobby is?

Mindhárom.

G. Puccini: Tosca, Szegedi Nemzeti Színház (jelmez)

Milyen terveid vannak a jövőben?

Időnként jó lenne megújulni. Ennek több módja is van. Szakmán belül most épp nem látok erre lehetőséget. De tervezőként új műfajokban is szeretném magam kipróbálni. A korszerű múzeumi installációk érdekelnek mostanában.

Milyen nyelven beszélsz? Mennyire jellemző, hogy napi szinten kell használnod az idegen nyelvet?

Angolul beszélek, de mivel főként csak itthon dolgozom, ezért ritkán használom ezt a nyelvet. Jártam több külföldi színházban is munkák kapcsán, ahol műszaki emberekkel, énekesekkel, rendezővel is kellett kommunikálni. Persze hazai pályán is előfordulnak vendégművészek.

Kinek ajánlod ezt a pályát? 

Jó idegrendszer kell, nagy teherbírás, rugalmasság, kreativitás, jó kommunikációs készség. Felelősségtudat, önállóság. Csapatjátékosok előnyben.

Általad ismert lehetőségek azok számára, akik követnének ezen az úton

Elsősorban színházi díszlet- és jelmeztervezői munkák. Hál’ istennek van sok színház Budapesten és széles a spektrum: zenés, prózai, táncos, és különböző alternatív műfajok is léteznek. Emellett filmes irányba is el lehet mozdulni. A vizsgafilmek és klipek látványtervezésétől el lehet jutni reklámfilmes, sorozat vagy akár nagyjátékfilmes munkákig. De akár kiállítási installációk tervezése felé is el lehet menni. Én ezeket az irányokat próbáltam eddig.

A kiemelt fotót Borovi Dániel készítette.

Itt beleshettek a színházi háttérmunkába Gergő vezetésével:

A videót a Takarék Csoport készítette.