Lupui Iza már-már varázserővel rendelkezik, mert sikerült élete nehéz időszakából kihozni valami egészen nagyszerűt és pozitívat. Inzulinrezisztensként megtanulta hogyan lehet ezzel a betegséggel együtt élni, ráadásként a megszerzett tudást átadni hozzá hasonló sorsú nőknek. Művelődésszervezőként végzett, majd távközlésben dolgozott hosszú évekig, végül a hobbinak tűnő blogolás hozta meg neki a karrierváltást. Nagyon izgalmas az életútja, amely alátámasztja, mennyi meglepetést tartogathat az élet.

Hány éves vagy?

36.

Mi az az egy szó, amivel jellemeznéd magad?

Kitartó.

Legnagyobb büszkeséged?

A hobbiként induló blogom vállalkozássá nőtte ki magát.

Mivel foglalkozol?

Önismeretfejlesztéssel foglalkozom egyéni és csoportos szinten, illetve blogot írok az életmódomról, aminek fő témáját az inzulinrezisztenciám és az ételérzékenységeim adják. A kettő úgy kapcsolódik össze, hogy azt tapasztaltam a saját bőrömön, hogy egy új életmód kialakításához önmagunk megismerése elengedhetetlen. És itt nemcsak az étkezési szokások megreformálására gondolok, hanem az élet többi területére is, az emberi kapcsolatainktól a fogyasztói szokásainkon keresztül a munkahelyig.  

Hol tanultál? Mikor végeztél?

A Szegedi Tudományegyetemen, 2007-ben művelődésszervező szakon média szakirányon, 2008-ban ifjúságsegítő szakon.

Miért voltak hasznosak a képzések?

Szegeden a pedagógusképző karon voltak ezek a képzések, ahol szociológiai, pedagógiai és pszichológiai ismereteket is szereztem, valamint a média szakiránynak köszönhetően az engem legjobban érdeklő témához, az íráshoz is közel kerültem. Mai fejjel nem ezeket a szakokat választanám, hanem kommunikációt és/vagy pszichológiát, de elégedett vagyok azzal, hogy közgazdasági, pénzügyi képzésre felkészítő középiskolából annyi idősen mertem legalább ennyire is eltávolodni a hozzám egyáltalán nem passzoló iránytól.  

Hasznát veszed-e az iskolában tanultaknak a jelenlegi szakmádban?  

Számtalan dolog van, aminek hasznát veszem, de további képzésekre, tanfolyamokra volt szükségem ahhoz, hogy most azt csinálhassam, amit.

Ossz meg egy tévhitet a szakkal/szakterülettel kapcsolatban! 

Sokan írnak hobbiból blogot, és 4 éve én is így kezdtem. Talán emiatt, vagy azért, mert nem ismert, mennyi munka van egy-egy bejegyzés mögött, gyakran előfordul, hogy valaki meghökken azon, hogy nem tudok ingyen megjelenést nyújtani neki. Időközben a hobbim a hivatásom lett, de nem esett az ölembe az ismertség a témán belül, emögött több évnyi kitartó munka van.

Térjünk ki egy kicsit a korábbi szakmai tapasztalataidra! Arra kérünk, oszd meg a mostani hivatásodhoz kapcsolódó legrelevánsabb munkatapasztalataid:

Kapcsolódó szakmai tapasztalatokat a tanulmányaim mellett végzett munkáim során szereztem. Kezdetben egy iskolaszövetkezetnél, később az SZTE-n végeztem tanácsadói jellegű munkát. A legnagyobb érték, amit azokból az évekből magaménak tudhatok, az a kapcsolati háló. Akikkel egykoron együtt dolgoztam, azokra a mai napig számíthatok és ez viszont is igaz. A diploma megszerzése után távközlési területen kötöttem ki, 9 évig azzal foglalkoztam, közben kezdtem bele a blogomba és utána lettem vállalkozó.   

Jelenlegi hivatásodat tekintsük át a SWOT analízis módszerével:

Engedj meg néhány kérdést a szakmai utaddal kapcsolatban.

Munkavégzésed módja:

A munkának akkor van vége, ha abbahagyom. Néha hétvégén is dolgozom, olyankor ügyelek arra, hogy hétköznap csináljak magamnak “hétvégét”.

Amiért szereted ezt a munkát:

Nem tudok elképzelni jobbat, mint segíteni másoknak megtanulni más nézőpontból nézni az életüket, hogy elégedettek és boldogok legyenek. Ezt megtehetem személyesen a coaching üléseken vagy a csoportos tréningeken, de amikor inkább egyedül dolgoznék, akkor leülhetek bejegyzést írni a blogra.

Hogyan néz ki egy napod?

Nincs két egyforma napom. Amikor céges csapatépítőt tartok, akkor egész nap távol vagyok. Amikor a bloggal és az ahhoz kapcsolódó dolgokkal foglalkozom, akkor többnyire otthonról végzem a feladatokat. Ha az olvasóimnak szervezek workshopot, akkor szintén külső helyszínre megyek. Kb. fele időben otthon dolgozom, fele időben pedig folyton változó helyszínen. Ez pont jó így nekem, de ha csak egyik, vagy csak másik lenne, azt nehezen viselném.

Melyek a legnagyobb szakmai kihívások?

Tudom, hogy boldogabbak, elégedettebbek, kiegyensúlyozottabbak lennének az emberek, ha több időt fordítanának önmaguk és mások megértésére. Ebben annyira hiszek, hogy olykor elragad a hév, és mindenkit meg akarok menteni, akár erőmön felül is. Nemcsak a saját határaimmal kell tisztában lennem, hanem azzal is, hogy bármennyire kézenfekvő, nem akar mindenki jobb életet.

Van példaképed?

Nincs.

Honnan inspirálódsz? 

Bármiből tudok inspirációt meríteni, akár az én témámtól távol eső dologból is. Elég egy fél mondat, ami benyomja nálam azt a bizonyos gombot, amiből új ötletek, gondolatok születnek.

Mi tölt fel leginkább, ami után ismét energikusan tudod belevetni magad a munkádba?

A hosszabb pihenések töltenek fel. Az, amikor úgy megyek szabadságra, mintha alkalmazott lennék, azaz akkor sem dolgozom, ha minden eszköz karnyújtásnyira van. Rendszeresen tartok többnapos digitális detoxot is.

Milyen nyelveken beszélsz? Mennyire jellemző, hogy napi szinten kell használnod az idegen nyelvet?

Az idegennyelv-tudás az egyik gyenge pontom. Németül jobban boldogulok, mint angolul, de így, hogy a munkámhoz nincs rá szükségem, a nagy erőfeszítés árán megszerzett tudás is kopik.

Kinek ajánlod ezt a pályát? 

A blogolást bárki elkezdheti, akinek van mondanivalója, a téma ott hever mindenkinek a saját lába előtt. A coach és tréner szakma szerintem azoknak való, akiknek jó a megfigyelőképességük, empatikusak, kreatívak, és a legfontosabb, hogy szeressenek emberekkel foglalkozni. Ezen kívül az élettapasztalat elengedhetetlen hozzá, pályakezdőknek ezért nem ajánlom, de lehet rá tudatosan készülni.

Általad ismert lehetőségek azok számára, akik követnének ezen az úton

A life és business coaching felé számtalan út vezet. Amikkel eddig találkoztam: pedagógus, pszichológus, edző, közgazdász, HR-es, dietetikus.  

A kiemelt fotót Csató Zsuzsanna készítette.