Huszka Ági a szociológiai, pszichológiai, gazdasági, marketing és HR tanulmányaiból kirakott mozaikból igazán színes személyiséggé és szakemberré forrta ki magát, olyanná, aki kívülről gyógyít befelé. Stílustanácsadóként ismeri, érti és használja a divatot, de nem erőlteti másokra. Elmeséli hogyan tartja kézben saját vállalkozását és az azzal járó feladatokat, legyen szó tartalomgyártásról, pénzügyekről, weboldal fejlesztésről.

Hány éves vagy?

31.

Mi az az egy szó, amivel jellemeznéd magad?

Mosolygós szélvész :D.

Legnagyobb büszkeséged?

Mertem kilépni a nagyvállalati világból, és önmagamat megvalósítva saját vállalkozást indítani.

Mivel foglalkozol?

Stílustanácsadó, színtanácsadó és személyi stylist vagyok. Foglalkozom személyes tanácsadásokkal, közös vásárlással, gardróbrendezéssel. Emellett vállalok üzleti ügyfeleket is – akár céges tanácsadásokat, akár nagyobb léptékű előadásokat.

Hol tanultál? Mikor végeztél?

Sok helyet megjártam. Tanulmányaimat az ELTE Társadalmi tanulmányok szakán indítottam (mielőtt még megszüntették volna) majd a Corvinus Kereskedelem és marketing szakát is elkezdtem. Ezek után a Metropolitan Egyetem HR (emberi erőforrások) szakába is belekóstoltam. 2006-ban kezdtem az egyetemet, közben dolgoztam, a HR szakot a mai napig gyűröm, ugyanis nem akartam félbehagyni azután sem, hogy a HR szakmát magam mögött hagytam.
A jelenlegi munkámhoz szerzett alapismereteket különböző helyeken szereztem: stylistképzés a Centrál Médiaakadémián, amely többek között a Nők lapját, Elle vagy Marie Claire magazinokat adja ki, valamint a Mod’art nemzetközi divatiskolában.

Miért voltak hasznosak a képzések? Hasznát veszed-e az iskolában tanultaknak a jelenlegi szakmádban?

Mindenhol tanultam valamit. Az ELTE egy abszolút emberközpontú képzés volt, de arra is rádöbbentett, hogy szociológiából és pszichológiából nehezen fogok tudni jó megélni. A Corvinus a gazdasági ismeretek miatt volt érdekes, bár be kell, hogy valljam, utáltam az egyetemet, csak a mellette folytatott szociális életet szerettem. A legtöbb hozadéka az ott megismert embereknek, a diákszervezetemnek volt.
A HR szakot azért kezdtem el, mert a HR szakmában helyezkedtem el, és mivel olyan papírom nem volt, gondoltam jól jöhet, akárhova is kerülök a világban. (És persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy vannak szakmai irányultságú foglalkozások, ahol igazolnod kell a szakirányú végzettséged) .
A divatiskolákban szerzett tudásomat közvetlenül tudom használni a mindennapjaimban, azonban megfelelő gyakorlat nélkül mit sem érne.

Amikor HR szakmában dolgoztam, sok mindenre magam jöttem rá. Jó alapszemléletet adott minden iskola, de a gyakorlati alkalmazásban és a mindennapi, munka világában való érvényesülés szempontjából azért voltak fenntartásaim. Soha nem voltam igazán nagy rajongója az iskoláknak, talán, mert minden esetben a gyakorlati tudást, a gyakorlati alkalmazást kerestem. Gyakorlatias tanuló vagyok, aki az első pillanattól keresi a kapcsolatot a tudásanyag és a hétköznapi alkalmazás között. Talán ezért is ragadtam meg olyan területen, ami abszolút kivitelezés-központú.

Fotó: WTamás

Ossz meg egy tévhitet a szakkal/szakterülettel kapcsolatban!

Sokaknak az élhet a fejében a stylist szakmáról, hogy az egy igazi csillogó-villogó, ‘fancy’ dolog, ahol celebekkel smúzol az ember, drága ruhák közt lubickol nap mint nap. Valójában a magyar szakma nagyon pici, és nem sok csillogás övezi. Ha az ember divatanyagon dolgozik, az boltól boltig rohangálást jelent, vállán nagy ikea szatyrokkal, és ha nem egy nagyobb nevű kiadó megbízásából dolgozik, akkor a saját pénzén kell megvennie a dolgokat, nem adják csak úgy oda. Ezért minden blokkra vigyázni kell, különben nem tudja visszavinni a ruhadarabokat. Ez egyáltalán nem fancy, inkább fárasztó!

Térjünk ki egy kicsit a korábbi szakmai tapasztalataidra! Arra kérünk, oszd meg a mostani hivatásodhoz kapcsolódó legrelevánsabb munkatapasztalataid:

Személyzeti tanácsadó/fejvadász a HR-szakmában egy fejvadász ügynökségnél (összesen 7 év): rengeteget interjúztattam, tárgyaltam, csapatot vezettem. Rengeteg tréningen vettem részt, többek között coaching és vezetéselméleti kurzusokon, amelyek a mai napig segítségemre vannak a tanácsadói szerepem során.
Még hasznosabb volt az a rengeteg interjú, amit megcsináltam – nagyjából 1000-1500 körüli interjú van mögöttem. Ez minden esetben kb egy órát jelentett az alanyaimmal, amely során nagyon ki kellett tanulnom a gyors hangolódás, a pontos emberismeret, az értő figyelem csínját-bínját. Talán ez a tapasztalat segít a legjobban a tanácsadások közben is, mert nagyon jól tudok kapcsolódni a különböző lelkivilágú vendégeimre.

Ez most furán fog hangozni, de a második leghasznosabb tapasztalatom az egyetem alatti munkám volt, a Stradivarius üzletekben voltam sales assistant. Már akkor is imádtam az öltözködést és a ruhákat, és mivel anyagilag is rám fért az extra bevétel, így dolgoztam rövid ideig a Zarában, majd a Stradivarius boltokban, mintegy 2 évet. Rengeteget tanultam a fast fashionről, az áruk mozgásáról, a kereskedelemről. A mai napig vannak ismerőseim, ‘informátoraim’ a szakmából :).

Nem tudom pozíciónak nevezni a harmadik tapasztalást, de még mielőtt belekezdtem volna a saját vállalkozásomba, rövid ideig egy személyi stylistnál tanultam – inkább asszisztáltam – aki régóta van a piacon. Ez alatt láttam, ő hogyan dolgozik, gyakorlatot szereztem, tisztult a szakmai tudásom, és egyre inkább élesedett a vonal, hogy mivel szeretnék foglalkozni.

Jelenlegi hivatásodat tekintsük át a SWOT analízis módszerével:

Engedj meg néhány kérdést a szakmai utaddal kapcsolatban.

Munkavégzés módja (mobilitás, munkaidő):

Abszolút rugalmas, én osztom be, mikor, kivel, mit szolgáltatok.

Amiért szereted ezt a munkát:

Kötetlen – soha nem bírtam a kötöttségeket és amikor mások szabták meg a határokat. Kreatív és izgalmas, mert minden vendégem más és más. Ugyanakkor megvannak az elméleti alapok – sokan ezt érzik, sokan csak tanulják, és az alkalmazás sokszor hibádzik. Az én szemléletmódom vegyíti az elméletet és a gyakorlatot. Mindig minden harmonikus kinézet mögött ott vannak a szabályok – a színek tudománya a fizika, a szabásvonalaké a geometria, azaz a matematika. Szeretem, ahogyan ezeket a dolgokat át tudom ültetni a gyakorlatba, és mondjuk az aranymetszés szabályából kiindulva egy működőképes javaslatot tudok a vendégeimnek adni. Így maguk is megértik az öltözködés titkait, és nem tekintik utána valami hókuszpókusznak az egészet! Arról nem is beszélve, hogy rengeteg emberrel találkozom, sok lelkivilágot ismerek meg, sokszor kell újrahangolódnom a vendégeimhez. A külsőn keresztül sokat foglalkozunk a belsővel is. Sokan mennek el kifejezetten feltöltődve tőlem, nem ritka, hogy a nők szinte barátnőkként, a férfiak pedig abszolút feldobva távoznak tőlem.

Ezen a területen is folyamatosan ’uptodate’-nek kell lenni. Te honnan nyered az új információkat, tudást?

Rengeteget olvasok, folyamatosan követem pl. A Vogue magazint, nézem az aktuális bemutatókat. De instagramon, facebookon is sok jelentős személyt követek, főleg külföldieket, mert úgy érzem, divat témában előttünk járnak. Vagy néha csak simán előveszem a divat nagykönyvét, és frissítek egy kicsit magamon :).

Ki a leginspirálóbb személy számodra, akinek a munkásságát elismered és nyomon követed?

Nem nagyon tudnék egy inspiráló személyt mondani. Soha nem voltam híve a példakép választásának. Már korán megtanultam, hogy minden ember emberi, megvannak a jó és kevésbé jó tulajdonságai, és nincs tévedhetetlen vagy abszolút jó ember. Rengeteg embertől érdemes tanulni, mindig érdemes nyitott szemmel járni, meghallgatni más-más véleményeket. Ezekből szeretem összerakni én a saját igazságomat, nem pedig valaki másét csodálni.

Hogyan néz ki egy napod?

Teljesen változó. Általában 10-től tanácsadok, akár a stúdiómban, akár egy plázában, vásárlás közben. Van, hogy napi két vendégem van – egy délelőtt, egy délután – de az ilyen napok ki tudnak fárasztani.
Rengeteg egyéb elfoglaltságom van, így minden napom más. Próbálok heti 1-2 alkalmat keríteni a sportra, emellett sok ismerősöm, barátom akad, egyesületnek vagyok tagja, rekreációs programokra járok.
A ‘hétvégéim’ általában hétköznapra esnek, így sokszor könnyen tudok hivatalos dolgokat elintézni, amikre másoknak rendes munkaviszony mellett nehéz időt szánni, ezt kifejezetten szeretem.

Fotó: Gergely Dóri

Melyek a legnagyobb kihívások, amelyekkel meg kell birkóznod a munkád során?

Mivel szeretem, ha mindenhez hozzá tudok nyúlni, így magam szerkesztem a honlapom, a számlázási vagy kártyás fizetési rendszerem is én tartom kézben. Nincs asszisztensem, aki segítene az időpontok kiadásában a vendégeimnek, így néha felhalmozódnak az adminisztrációs teendőim. Ezt nem annyira szeretem.
A másik nagy kihívás a tartalomgyártás. Hasznos, ha folyamatos a jelenlétem a közösségi médiákon, blogolok, tartalmam jelenik meg. Ez feszített, tanácsadással töltött napok mellett néha rettentő nehéz. De pont ugyanilyen nehéz azoknak az embereknek a megtalálása, akikkel igazán hatékonyan, egymás ‘nyelvén értve’ tudjunk dolgozni és tudjon egem segíteni. Talán mostanra sikerült találnom erre egy olyan segítséget, akivel jól tudunk együtt dolgozni és egyre jár az agyunk.

Mi a mindennapi motivációd?

Rengeteg visszajelzést kapok, nagyon jókedvűen szoktak tőlem elmenni a vendégeim. Sokan visszatérnek, javasolnak, ajándékba adnak. Ennél jobb visszajelzés és motiváció nem is kell nekem!

A munkád mennyire jellemez téged?

Abszolút. Pörgős, változatos, ugyanakkor emberközpontú, de mindezt megspékeli egy teljesen gyakorlatias háttérrel.

Ez csak munka, hivatás (több, mint pénzkeresés), vagy hobby is?

Azt szoktam mondani, hogy az egyik hobbim a munkám, a másik pedig a tudomány alapú bőrápolás. Hogy hogy bírtam ki annyi évig a HR szakmában, az jó kérdés :). 
Ugyanakkor óva intenék mindenkit attól, hogy gondolkodás nélkül bedőljön a ‘csináld azt, ami a hobbid, és nem kell egy napot sem dolgoznod’ féle mondásoknak. Ahogyan a hobbid lesz a munkád, már ott lesz rajtad a pénzkeresés nyomása, és ott lesznek azok a tevékenységek is, amit vállalati környezetben más megcsinált, akinek az volt a dolga. De kétség kívül könnyebb elviselni a számodra utált dolgokat akkor, ha az csak támogatja azt, amit alapvetően szeretsz csinálni :).

Milyen terveid vannak a jövőben?

Szeretnék minél inkább kiépíteni egy olyan vállalkozást, aminek része olyan dolog is, amely nem az én személyes tanácsadásomhoz, jelenlétemhez kötött, hanem passzív jövedelemként tudok vele keresni. Nemrég sminkes húgommal együtt belekezdtünk egy vállalkozásba, mely keretében egyedi gyártású esküvői kiegészítőket fogunk forgalmazni. Azt gondolom, ez egyelőre a kezdet.

Milyen nyelveken beszélsz? Mennyire jellemző, hogy napi szinten kell használnod az idegen nyelvet?

Angolul és passzívan franciául. Sajnos keveset használom, néha van egy-egy külföldi ügyfelem, de nem olyan gyakori. Sajnos.

Fotó: WTamás

Kinek ajánlod ezt a pályát?

Az én szakmám egy része a stílus, a másik része viszont a tanácsadás. Nagyjából 50% tudás és 50% pszichológia. Olyanoknak javasolnám, akik elkötelezettek a szakma felé is, képesek tanulni, mernek innovatívak lenni, ugyanakkor bírnak egy bizonyos fajta rutint. A tanácsadói lét nem coach-szerep, határozott fellépést kíván, illetve nagyon fontos a stílustanácsadásban az is, hogy az ember saját magával tisztában legyen.
Sokan ugyanis a külsőjük megváltoztatásával keresnek meg, de egy tanácsadás mindig egy kis utazás az ember belső világa felé is. Azt is el kell tudni engednie az embernek, hogy neki, magának milyen a stílusa, és minden esetben a vendég elvárásaihoz kell alkalmazkodni. Abban kell segítenünk, hogy önmagát megtalálja a vendég, ne pedig egy álcát kapjon.

Akinek inkább a divatvilág, a trendek a vonzóak, válassza a divat stylist szakmát. Személyi stylistként nem jó, ha egy szerepbe, egy trendbe akarja a vendéget belenyomni egy tanácsadó. Magam is tanult divat stylist vagyok, és bár imádom figyelni a trendeket és magamon játszani a meghökkentő dolgokkal, a divat stylingnál sokkal izgalmasabb számomra az, amikor valakinek önmagát segíthetek felfedezni.

Általad ismert lehetőségek azok számára, akik követnének ezen az úton:

Sajnos a magyar divatvilágot nem az ‘Ördög pradát visel’ filmben hasonlóan kell elképzelni. Nagyon pici szakma, nagyon kevés lehetőséggel, nagyon sok rivalizálással. Bár vicces módon nekem sok szakmabeli barátom van, nem ez az általános.
Pici piac vagyunk, nagy lemaradásokkal, ami még mindig nagyon alakoskodó – simán megélnek nálunk kliséket hangoztató, mindenkit ugyanolyanra formáló tanácsadók. Csak sajnos sok csalódott ügyfelet hagynak maguk mögött, akik aztán az egész szakmát kamunak fogják tartani.

A szakma kitanulására rengeteg helyet lehet találni, én azt tanácsolom, nagyon nézzék meg az ár-érték arányt, akik tanulnának, mert sokszor nem a legdrágább a legjobb. Tájékozódjanak. Készüljenek fel arra, hogy a gyakorlat megszerzése nemhogy ingyenmunkával, de sokszor saját maguk által kifizetett költségek ellenében lehetséges.
Jó magam a középvezetői múltam és fizetésem nélkül aligha tudtam volna annyi időt eltölteni a gyakorlatozással, amennyi után magabiztosnak éreztem magam a szakmában, és úgy éreztem, itt az ideje, hogy pénzért csináljam, amit csinálok.  

Az én sikerem szerintem részben annak köszönhető, hogy merek más lenni, merek eredeti lenni, merem megmutatni a saját sminkeletlen arcom. Nem bújok egy név mögé, hanem a saját nevemet, a saját személyes márkámat építem, és ember vagyok a tanácsadások mögött. Azt gondolom, ez egy fontos eleme annak, ha az ember ki akar tűnni a piacon.

A kiemelt fotót Gergely Dóri készítette.